2010. május 2., vasárnap

fesztiválozás, gasztronómia és kirándulás képekben

Zseniális koncertre csöppentünk pénteken este a Mediawave fesztivál keretein belül. A Lisszaboni Terrakota zenekar nyújtott utánozhatatlan produkciót, amin Zsófi szépen elszunyált, de mindenki más nagyon tudott értékelni, amíg nem kellett indulni a busz miatt...





Nagyon nagyképű voltam, mert nem is ismerek hús-vér embert, aki sk. gyúrja a tortellinit otthon, ezért jól körbefényképeztem.
Sajna (szokás szerint ezzel sem) lett nagy sikerem, asszem, csak nekem ízlett.


Evés után aztán elmentünk egy nagyot kirándulni. Eberauba -vagy hova- készültünk, de a lányok nem voltak tele energiával, több volt a duzzogás - nyafogás, mint a haladás, így kb 2 óra után hazaindultunk. (Én nagyon jól éreztem magam, és a fiúk is...)

2010. április 18., vasárnap

szolgálati közlemény

Elveszett a telefonom.
Illetve a gyerekeim elhagyták az erdőben.
E-mailban lehet jelentkezni új számért.
parazs32@gmail.com

Megvan a gép!

Dóri igényt jelentett be fényképezőgépre, hogy az osztálykirándulására vihesse, én meg, mint a kisangyal, már vettem is.
Teszveszes a drága, és elsőre ilyen képeket gyártottunk vele... de lesz ez még jobb is. :)

2010. április 2., péntek

A mai vacsorát mindenki saját kezüleg készítette, miután próbálkozni szerettünk volna a hármas fonásnál némileg bonyolultabb kalácsmintákkal. Az első képen a nagy fehér bögrében a mai "termés" kecsketej van, bár az igazat megvallva, a vacsora végeztével csaknem ugyanannyi maradt benne...
 
Ez az én hatosfonásom, hmm, majd lesz ez szebb is...
Zsófi mindenáron be szerette volna bizonyítani nekünk, hogy ő ismeri "még az egyes fonást is", azaz egy csíkot tekergetve is képes fonni, ez a szép virág (amibe a fotózás előtt már beleharapott), őt igazolja.

                                     Ez a négyes fonással készített gyönyörű kalács Peti alkotása.
                                   (Dóri is ilyet font, az övé a fotók készítése után sült csak meg...)

2010. március 29., hétfő

Baleset

Zsófi ma táncolt, pörgött-forgott, majd jól nekiesett a radiátornak.
Volt nagy sírás-rívás, és vérzett is, mint a csuda (ismét volt alkalmunk megtapasztalni a hosszú haj hátrányait), Peti nem értette, miért nem esek annyira kétségbe, mint amikor a foga tört ki.
Nem mondom, hogy nem ijedtem meg, de azért láttam én már fejsebet.
Mindenesetre figyelem, nincs-e hányinger, szédülés, a többit meg majd holnap meglátjuk.

2010. március 22., hétfő

Kazinczy

Dóri megint fölfalt néhány könyvet, és szombaton hirtelen nem volt mit olvasnia, tőlem kért ötleteket, de az Egri csillagokkal most az Isten rabjai után nem arattam sikert (én sem olvastam, de mások szokták szeretni).
Végül azt mondta, most leginkább verseket olvasna, így odaadtam neki az Ami a szívedet nyomja c. "mai" svéd gyerekversek kötetet, ami még az enyém volt annak idején.
Nézegetni kezdte, majd felolvasta, a tollal írt szöveget az első oldalról:

K.Zs. 6.o. pajtásnak
a Kazinczy-versenyen
elért II. helyezéséért.
Őp. 1988. 03. 17.

Én nagyot röhögtem, ő nem értette, miért neveztek pajtásnak, erről is beszélgettünk egy keveset, és a versenyről is, amire sajnos nem tudtam nagyon visszaemlékezni.

...Azt csak most látom, hogy én éppen tizenkét évesen kaptam a könyvet, és három nap híján 22 évvel később adtam a tizenkét éves lányom kezébe...

2010. március 15., hétfő

A hét eseményei

Zsófi öt éves lett szerdán.
Reggel baldachinos ágyban ébredt, ez volt a meglepi, délután pedig sütöttem neki tortát, és Nagyanyó is eljött, hogy megköszöntse.
Az egész nap, ahogy illik, róla szólt, és ez nagy megelégedettséggel töltötte el.
Szombaton pedig eljöttek a barátai is, és az apja, hogy igazi nagy szülinapozást tartsunk. Volt zenekar is, és mindenki jól érezte magát, tényleg klasszul sikerült kis buli volt.