Dóri megint fölfalt néhány könyvet, és szombaton hirtelen nem volt mit olvasnia, tőlem kért ötleteket, de az Egri csillagokkal most az Isten rabjai után nem arattam sikert (én sem olvastam, de mások szokták szeretni).
Végül azt mondta, most leginkább verseket olvasna, így odaadtam neki az Ami a szívedet nyomja c. "mai" svéd gyerekversek kötetet, ami még az enyém volt annak idején.
Nézegetni kezdte, majd felolvasta, a tollal írt szöveget az első oldalról:
K.Zs. 6.o. pajtásnak
a Kazinczy-versenyen
elért II. helyezéséért.
Őp. 1988. 03. 17.
Én nagyot röhögtem, ő nem értette, miért neveztek pajtásnak, erről is beszélgettünk egy keveset, és a versenyről is, amire sajnos nem tudtam nagyon visszaemlékezni.
...Azt csak most látom, hogy én éppen tizenkét évesen kaptam a könyvet, és három nap híján 22 évvel később adtam a tizenkét éves lányom kezébe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése