Nyár, képekben

 

Először Őriben voltunk, az Őrségi vásáron. Ott volt Judit-tesó is férjestül, gyerekestül, ő fonta be ilyen szépen Zsófi haját.

Onnan egyenesen Érdre mentünk, hogy az unokatesók tovább élvezhessék egymás társaságát.

Peti itt éppen egy bálna elől menekül.

 

Találkoztunk réges-rég nem látott kedves ismerősökkel. rokonokkal.

 

Részt vettünk Balázs unokaöcsém születésnapján. 

 

Ja, igen, Szent -Iván éjjelén Attilával kézen fogva átugrottuk a tüzet, egyelőre nem a bő gyermekáldás, hanem a tartós, boldog szerelem reményében...

 

Itthon Attila szüleire bíztuk a kecskéket, sőt, még két újabbat is beszereztünk a régiek mellé...

 

...majd indultunk a Balatonra!

 

Ahol rengeteget strandoltunk, ott volt velünk Álmos is, aki nagyon megváltozott tavaly óta.

 

Ahol készült néhány gyönyörű homokvár apja-fia jóvoltából, amit másnapra mindig leromboltak sajnos.

 

Rengeteg szép kavicsot gyűjtött Attila, és Zsófi is, amiket -szerencsére- nem tudtunk hazacipelni...

 

Nagyokat kirándultunk a Gyenesdiási kőbányához.

 

Odaérve majd' szívbajt kaptam, annyira magas volt, és veszélyesnek látszott.

 

A vadlánlikhoz is elsétáltunk nemegyszer.

Itthon pedig hamarosan meglátogatott minket ez a gyönyörű Flóra-lányka, aki az unokahúgom.

        

 

Ők meg lyukat beszéltek egymás hasába...

Ezt a könyvet kapta, remélem hasznosítja nálunk a könyvből szerzett tudományát! :)

Bár Attila egy évesnél már valamivel idősebb, nem találtam itthon ennél több gyertyát. A torta citrom-csoki, citrommázzal a tetején. Hamar eltfogyott..

Nyárünnepre készülődtünk.

fesztiválozás, gasztronómia és kirándulás képekben

Zseniális koncertre csöppentünk pénteken este a Mediawave fesztivál keretein belül. A Lisszaboni Terrakota zenekar nyújtott utánozhatatlan produkciót, amin Zsófi szépen elszunyált, de mindenki más nagyon tudott értékelni, amíg nem kellett indulni a busz miatt...

Nagyon nagyképű voltam, mert nem is ismerek hús-vér embert, aki sk. gyúrja a tortellinit otthon, ezért jól körbefényképeztem.

Sajna (szokás szerint ezzel sem) lett nagy sikerem, asszem, csak nekem ízlett.

Evés után aztán elmentünk egy nagyot kirándulni. Eberauba -vagy hova- készültünk, de a lányok nem voltak tele energiával, több volt a duzzogás - nyafogás, mint a haladás, így kb 2 óra után hazaindultunk. (Én nagyon jól éreztem magam, és a fiúk is...)

szolgálati közlemény

Elveszett a telefonom.
Illetve a gyerekeim elhagyták az erdőben.
E-mailban lehet jelentkezni új számért.
parazs32@gmail.com

Megvan a gép!

Dóri igényt jelentett be fényképezőgépre, hogy az osztálykirándulására vihesse, én meg, mint a kisangyal, már vettem is.
Teszveszes a drága, és elsőre ilyen képeket gyártottunk vele... de lesz ez még jobb is. :)

A mai vacsorát mindenki saját kezüleg készítette, miután próbálkozni szerettünk volna a hármas fonásnál némileg bonyolultabb kalácsmintákkal. Az első képen a nagy fehér bögrében a mai "termés" kecsketej van, bár az igazat megvallva, a vacsora végeztével csaknem ugyanannyi maradt benne...

 

Ez az én hatosfonásom, hmm, majd lesz ez szebb is...

Zsófi mindenáron be szerette volna bizonyítani nekünk, hogy ő ismeri "még az egyes fonást is", azaz egy csíkot tekergetve is képes fonni, ez a szép virág (amibe a fotózás előtt már beleharapott), őt igazolja.

                                     Ez a négyes fonással készített gyönyörű kalács Peti alkotása.
                                   (Dóri is ilyet font, az övé a fotók készítése után sült csak meg...)